Csak csukd be a szemed és állítsd meg a pillanatot. Játszd le újra agyadban az elmúlt perceket. Mit tettél? Jól tetted? Nem bántad meg? Mit mondtál? Milyen volt a hangsúly? És a szórend? Vajon mit érezhetett a másik, mikor meghallotta ezt a mondatot? Jól sejtem... Soha nem szoktál ilyenekbe belegondolni. Pedig, hidd el, néha hasznos ám! Egy idő után megismered magad, talán jobbá is válsz, kizárod a rosszat elmédből és a következő szituációban tudni fogod majd, mit kell tenned, hogy kell tenned, nem fogod megbánni, tudod, mit kell majd mondanod, milyen hangsúllyal, szórenddel, érezni fogod, sejteni, mit gondolhat most a másik, te pedig tudni, volt újabb boldog perce ebben az életben.

 

 

Szerző: dórci  2009.03.20. 16:46 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://doorci.blog.hu/api/trackback/id/tr391014638

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása